A Seafalcon mesél

Ez a - nem is azt mondom, hogy 90 napos diéta, mert jóval hosszabb, hanem a szétválasztós étkezés - zöldségnapi kajám volt.

Valójában nem egy nagy vaszisztdasz...

A patisszon héjába vájd bele a körmöd. Könnyen belement? Remek! A patisszon zsenge! Nincs más dolgod, mint alaposan megmosod, és szeletekre vágod, héjastól, szőröstől-bőröstől. Mindkét oldalát besózod, tálcára teszed, hagyod, hogy kieressze a levét. Amíg ereszti, megpucolod az újkrumplit, apróra vágsz egy fej hagymát, azt zsíron megdinszteled, és rádobod az újkrumplit. Sózod és fedő alatt megdinszteled, néha megkavargatod. Én akkor szeretem, ha a fele elmálik, a fele darabos marad.

A patisszont szokás szerint bepanírozod, és kisütöd.

Hozzá uborkát ettem. Egy kefirben elkevertem, friss kaprot, szurokfüvet (oregánót), és görög bazsalikomot, majd sóztam, és az uborkára öntöttem. Vágtam még hozzá friss paradicsomot is. Mennyei eledel!

A kilencven napos diétámat folytatom, és ehhez készítettem el fehérje napra. A csirkeszárnyakat feldaraboltam, egy serpenyőt kizsíroztam, beletettem karikára vágott hagymát, csilipaprikát és ráhelyeztem a szárnyakat, sóztam, borsoztam, ment rá egy kevés curry is, majd alá öntöttem másfél deci fehérbort, lefedtem, és puhára pároltam.

Közben a padlizsánt karikákra vágtam, és száraz teflonedényben, mindenféle zsiradék nélkül megsütöttem mindkét oldalukat.

Amíg sült, uborkából salátát készítettem.

Azért nem uborkasalátát írok, mert így: az uborkát vastagabb szeletekre vágtam, és leöntöttem az alábbi öntettel: oregánót, friss görög bazsalikomot és kakukkfüvet megvágtam, egy kis doboz kefirt öntöttem rá, és adtam hozzá egy kanál tejfölt is. Sóztam, egy kevés olíva olajat is kapott, és zutty, rá az uborkára és persze jól elkevertem.

Amikor a padlizsán megsült, tálaltam.

Na, most mondd meg: nem érdemes fogyókúrázni?

Hozzá fehérbort ittam, ami egy pohárral mindig megengedett, mert orvosság!

Nagyon szeretjük a kovászos uborkát. Önmagában is felséges, amikor meleg van, egy lehűtött, harsogó uborkába harapni kész élvezet! És elérkeztünk az egyik lényeges elemhez: a jó kovászos uborka nem latykadt, hanem megfelelően kemény. De menjünk sorjában.

Az embernek van egy receptje, amit az édesanyjától örökölt, vagy csak ellesett. Én ellestem, meg persze meggugliztam. Sok-sok recept jött elő, és úgy láttam, hogy két alapvető dolgot be kell tartani, de kőkeményen, mert egyébként nem lesz eredménye a munkádnak! Tehát:

- pro primo: az uborkák végeit kötelező levágni, mert akkor lesz finom! (Tramecksan párt)

- pro secundo: az uborkák végeit tilos levágni, mert úgy lesz igazi! (Slamecksan párt)

Az életbevágóan fontos kérdést esetleg háborúval lehetne megoldani mint az történt Gulliver történetében a tojástörésben érdekelt pártok esetében.

Ha pártállásod tekintetében döntöttél (én a Slamecksan párthoz csatlakoztam, és meghagytam az uborkák végeit), akkor neki is állhatsz.

Egy ötliteres üvegbe nagyjából 3 kiló uborka megy. Lehetőleg egyforma nagyokat válassz. Egy csokor kaprot tégy az üveg aljába, arra mehet az uborka. Én még betuszkoltam az uborkák közé egy kis citromfüvet is. Vizet melegítettem, azt megsóztam. Az uborkára szórtam egy kevés fekete borsot, koriandert, és ami másnak szokatlan, curry port, jócskán. Most már csak a vizet kell ráönteni, és a tetejére egy szelet kenyeret tenni.