Nehogy úgy járj, mint én ma reggel...
Készülődtem visszautazni Akára. Még elmentem a CBA-ba. Még volt időm, vettem egy lottót a lottózóban.
Csak nagyon rosszul láttam a számokat.
Belém villant a felismerés: fogmosáskor letettem a fürdőszoba polcra! Istenem, mehetek vissza, csak még időben kiérjek a Délibe! Még az a szerencse, hogy mindig jókora ráhagyással indulok vonathoz, mert nem engedem meg azt a luxust magamnak, hogy lekéssem.
Még van időm hazarohanni.
Jön a lift, be, fel, ki, csenget.
Köszönés helyett kérdem a fiam:
- Hol a szemüvegem? Megtaláltad?
- Nem. Ott van az orrodon.
Csak néztem, mint a hülye... át a szemüvegen. Rögtön megláttam a keretet...

Ez pont így történt, az utolsó négy mondatot kivéve. Az csak poén. Mert a liftet várva megvakartam az orrom, és megböktem a szemüvegkeretet...
A vonatot elértem.
Viszont gyűlölöm a multifokális lencsét, amin nem mindig látok olvasni rendesen...