A Seafalcon mesél

Mindenféléről mesélek a tengerészet kapcsán. Fényképek, videók, receptek, sztorik, naplóbejegyzések, viccek... ami jön.

Csalamádéleves

Print Friendly and PDF

Az úgy volt, hogy újév után tanáltunk a hűtőben egy csülköt... mit lehet tenni vele? Nyilvánvaló, jó kis levest főzünk belőle, nagyon jó ízt ad. Az asszonykám leküldött savanyú káposztáért a sarki boltba. De mit ád a sors? nem volt savanyú káposzta, de volt csalamádé, egy műanyag vödörben! Akkor beugrott, hogy az egyik barátunknál ettünk valamilyen káposztás kaját, amibe káposzta helyett csalamádé volt. Innen már elég egyszerű a történet: megvettem, hazavittem, és az asszonykám megfőzte a csülök főzővizében. Persze nem amúgy hebehurgyán! Vágott alá jófajta mangalica szalonnát, és füstölt bakonysárkányi kolbászt is! Fűszerek se kellettek bele, mert a csalamádéban volt babérlevél, meg minden ami kell!
Az asszony csak azért aggódott, hogy nem mosta ki, és ezért savanyú lesz!
Hát nem lett! Hiszen a csalamádé leve fogyasztható, az nagyon finom magában is! meg kell mondjam, hogy nem emlékszem rá, mikor ettem ilyen finom leveskét! Kis tejfölt lehet rá tenni, és a vendégeknek is ízlett ám!
Aztán lejöttem Akára, és célirányosan vettem egy kanna csalamádét, hogy megfőzzem!


Hozzávalók:
1 kis műanyag vödör csalamádé, két fej hagyma, két gerezd fokhagyma, egy szelet füstölt szalonna, egy jókora darab füstölt vagy lángolt kolbász, tejföl, chili paprika vagy Nagylegény a gáton jó erős csiliszósz.


A szalonnát megpirítottam, rádobtam a kolbászt és a hagymát. fedő alatt megdinszteltem. Ha szárított, vagy friss csilit használsz, akkor most tedd bele. Ezután ráöntöttem a csalamádét. Ezt is hagytam dinsztelődni, majd felöntöttem másfél liter vízzel. Puhára főztem.
A fokhagymát összetörtem, amikor azt mondtam, hogy kész, behabartam, és megszórtam a fokhagymával, adtam hozzá egy evőkanálnyi 7 Pod - 7 Seas csiliszószt (neked elég lesz egy kiskanálnyi is!), és lehet kanalazni!

Ennyi
Jó étvágyat hozzá!

Káposzta savanyítása

Print Friendly and PDF

Régen írtam a blogomba, de régen is főztem, nemigen konyházok mostanság, mert a főzésnek létezik egy magasabb rendű szintje is (pálinkafőzés), és azzal vagyok leginkább elfoglalva.  Illetve a kert is ad dolgot bőven...
De most muszáj kitennem ezt a bejegyzést, mert végre kipróbálhatom magam a káposztasavanyításban! Az úgy volt... szóval betakarítottam a káposzta termésem. Ha most azt kérdezné valaki, hogy:
- Örülünk, Vincent? - arra az lenne a jó válasz, hogy igen is, meg nem is. Mert az ember örül a saját káposztájának. De annak már kevésbé, hogy az esők bekövetkeztével a káposztafejek megrepedtek, vizenyősek lettek, megfeketedtek, így aztán a tizenegy fejből mindössze tizenegy kiló szeletelt káposztám lett,  a fejeket le kellett faragni, a nyesedék ment a komposztba.
No, azért nincs ám kesergés!
Beszereztem a hozzávalókat: babérlevelet, szemes borsot, köménymagot, édeskömény magot (ez saját újításom), durva asztali sót, egy birsalmát, egy szép almát és három cső kápia paprikát, amit karikákra vágtam. Ha neked nincs saját káposztád, akkor megéri megvenni, és elkészíteni, mert igen durvul az ára, sokkal jobban - és kemikáliamentesen - jössz ki!



A 20 literes műanyag vödörben készítettem el. Leszeltem két fejet, bele a vödörbe, ment rá a só, a fűszer, megszórtam mindenikkel. Aztán - azt mondta az internetes kotta, ahonnan puskáztam -, hogy ököllel kellene gyömöszkölni. De nekem nincs használható öklöm, viszont van lapos aljú literes üvegem, hát ezt használtam ahhoz, hogy a káposztát megtörjem, és ezáltal a levét kinyerjem. Minden réteg után megtettem, és a végén kisebb lécdarabokkal fedtem le, a keresztlécre pedig keresztlécet tettem, és erre egy tisztára súrolt terméskövet.
Lepréseltem.
Most várom, hogy beinduljon. Jó helyet találtam neki, a barátaink melegházában fog állni, amíg ki nem forrja magát.
lesz belőle mindenféle finomság, jaj de várom már!

Savanyúkáposzta-leves

Print Friendly and PDF

A receptet a 100 legjobb vegetárius étek c. füzetkében találta az asszonykám. Nem, nem vagyunk vegetáriánusok, de ma olyan leves kellett, ami a 90 napos diéta szempontjából semleges. Ma szénhidrátnapom van. Ja, a hír igaz, megint alacsony lettem (a súlyomhoz képest)... muszáj fogynom. Legalább annyit, hogy az optimális testmagasságom ne négy méter harminc centi legyen egy normális BMI értékhez.

Az asszonykám lekváros buktát készít, én meg ezt a levest. A káposzta közel zéró keményítővel és fehérjével bír, így aztán jöhet a mai napra levesnek.

Hozzávalók:
20 deka savanyú káposzta, 1 sárgarépa (ez nem igazán illik tésztanapon, de se rá fütty!), 1 gyökér, 1 vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 kávéskanál pirospaprika, csipet őrölt kömény, kakukkfű, tárkony, kevéske olaj, só.

Először a hagymát zsíron megpároltam, a végén hozzáadtam a zúzott fokhagymát, a pirospaprikát és a többi fűszert. (Most képzeld el, hogy a kotta azt írja, hogy vizes olajon pároljam!) Kavargattam, kevergettem, felöntöttem vízzel, beletettem a káposztát, felforrt. Tizenöt perc múlva ment bele a sárgarépa és a fehérrépa, és készre főztem.

Azt mondja az irka, hogy a végén reszelhetsz bele kevéske füstölt sajtot, ettől nem lesz rossz íze. Ha nem vagy vega, tegyél bele füstölt húst is! Az asszony tejfölösen ette, én viszont sok-sok házi Erős Sólymot (Erős Pista is lehetnék, de inkább Sólyom...) tettem bele.

Káposztás nokedli

Print Friendly and PDF

Valamelyik nap tévében Bangó  Margitot faggatták ételek kapcsán. Akkor hallottam, hogy ez az egyik kedvence. Ha igen, akkor nosza! Vegyük csak elő a guglit, oszt nézzünk bele, mit is mond róla?
Naná, hogy van bőven recept. Ezért többet összeolvasva készítettem el a sajátomat.
A nokedlit viszont úgy készítettem el, mint eddig soha! A receptet Sherpa konyhájában olvastam, és majdnem úgy is készítettem el.
Nos, jó háromnegyed kiló savanyú káposzta levét alaposan kifacsartam, és a káposztát apró darabokra vágtam, hogy ne legyenek hosszú szálak.
Egy jókora darab kolbászt (lágy kellett volna, de kemény, füstölt kolbászt hozott a bevásárlási illetékes) apróra vágtam, kevés olajon megpirítottam, majd a káposztát rádobtam, elkevertem, és fedő alatt puhára dinszteltem. A sóval csínján bántam, de a borsot nem sajnáltam tőle.
Amíg párolódott, elkészítettem a nokedlit:
A robotgép táljába ütöttem két tojást, adtam hozzá két deci tejet, és ugyanannyi szódát. Habosra kevertem, sóztam, majd elkezdtem a lisztet csurgatni hozzá. Amikor megfelelő sűrűségű lett, kiszaggattam. Nos, nagyon finom nokedlit kaptam, ezt beleforgattam a káposztába, tálaltam, és jól megettük.
Üdítő kaja karácsony és a sok húsétel után.

Káposztával töltött dagadó mamaligával

Print Friendly and PDF
Az asszonykám egyik kedvenc szakácskönyvében, a Száz legjobb olcsó receptben találta az ételt, és annyira beleszerelmesedett, hogy elkészítette, amikor vendégeink jöttek. (Csak tudnám, mitől olcsó ma a dagadó?)

Azt mondta, hogy puliszkát főz hozzá. Meg kell mondjam, hogy először meghökkentem, de eztán lelkesen igazat adtam, készítse el. És előre bocsátom: a polenta igazán illik ehhez az ételhez.

 

A receptet többször elolvasta, és eléggé hitetlenkedett közben: a töltelék nem tartalmazott tojást.
- Hát mi tartja össze a dagadóban, hiszen elég vastag lesz! - mondogatta, annyira, hogy végül is meggugliztam, és találtam is recepteket, viszonylag sokat. Mindegyikben közös volt, hogy a töltelék tojás nélküli.
Akkor lássuk a receptet.
Hozzávalók:
Egy szép 80 dekás dagadó, amit a készséges hentes a kisbéri piacon szépen felvágott, előkészítette a töltésre.
2 nagy fej vöröshagyma
40 deka savanyú káposzta
Őrölt fekete bors, egy kiskanál őrölt köménymag, 2 kiskanál mustár, egy evőkanál olaj, só.
(A dagadó nagyobb volt, de a hozzávalók 80 dekásra vannak méretezve)
Elkészítése: a vöröshagymát apróra vágta és a szintén apróra vágott savanyú káposztával, köménnyel, sóval, fekete borssal elkeverte. A dagadó belsejét kikente mustárral, majd megtöltötte a káposztával. Zsinórral átkötözte, hogy szét ne nyíljon sütés közben. Te hőálló tálba teszed, leöntöd forró olajjal és három deci vízzel (Seafalconné tepsibe tette, amiben én a kenyeret szoktam sütni), majd előmelegített sütőben 45-50 perc alatt készre sütötte.
A recept szerint felszeleteljük és rizzsel tálaljuk.
De: mivel a dagadó nagyobb volt, ezért az asszony saccra adta hozzá az olajat és a vizet, mikor már puha volt kivette a húst, és soknak tartotta a lét a tálban, ezért ebben főzte meg a kukoricadarát. Pont annyi lé volt, hogy nem kellett vizet se tenni hozzá, a palukes pont jó lett! (Ki tudja, hol hívják palukesnek a gancát?)
De mivel a vendégek másnap jöttek, ezért azt találta ki, hogy majd felszeletelve tepsibe teszi, úgy melegíti a vendégeknek.
Na, erre én bepánikoltam, hogy az nem lesz jó, mert a szeleteléskor a káposzta kihullik, ha tepsibe tesszük, aztán megint megviseli a szépséges finomságot, ha a tányérba kell tenni... de azért beletörődtem.
Másnap megfentem a konyhakést, óvatosan felszeleteltem, az előkészített (disznózsírral megkent) tepsibe tette szépen a szeleteket, közé tette a háromszögletűre felszeletelt kukoricamálét, és úgy ment a sütőbe. Végül tejfellel elkeverte a kertben található zöld fűszereket, és a mártással meglocsolta a kukoricaprószát.
Nagy sikere volt, és lám igaza volt az asszonynak, szépen ki lehetett szedni a tepsiből, mutatós volt a tányéron is. Nemhiába mondják, hogy a férj a fej a családban, de a nyak az asszony, (amelyik ugyebár forgatja a fejet - és hozzáteszem, hogy nálunk úgy esik, hogy mindig jó irányba!).
Na, és finom! De mennyire!
Hogyan készíts kukoricagánicát? Sós vizet forralj fel, abba szórd a darát, sűrű kevergetés közben addig főzd, amíg el nem válik az edény falától. De mondanám, hogy sokkal jobba, ha keresel egy erdélyi bloggert, és tőle tanulod el.
A puliszkát sokféleképpen hívjuk, ez csak azt mutatja, hogy a szegények körében mindennapos étel volt. Kár, hogy sokáig elfeledett volt (arrafelé, ahol én előfordultam), de örülök, hogy manapság egyre többet készítünk, annyira, hogy hamarosan kiteszek egy indiai (stílusú) ételt is puliszkával.
Feedek
Megosztás

Címke lista

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

HTML

ingyenes webstatisztika