Ritkán készítem, és ennek van egy igen prózai oka: ha megcsinálom, akkor maradék rizst használok, de nálunk az ebédmaradék, az előző napi maradék majdhogynem hiányzik a szótárból és a konyhából, de azért adódik, mint most is, és ilyenkor elkészítem.

Én ezt akkor ettem először, amikor a Wittsand burmai szakácsa készítette. Lehet, hogy valaki most felhördül, hogy azt már Myanmarnak hívják, de nem baj. Attól a szakács burmai volt. És nagyon jól főzött! Ha nincs dunsztod se a burmai konyháról, akkor elmondom, hogy isteni köröm pörköltöt csinált a szakács, és mint valami egzotikus különlegességet kínálta. És készített csülök pörköltöt is, és mind kellemesen csípős volt. Ő tanított meg sült rizst készíteni. Két alapvető fajtája van, mondta, amikor a rizst együtt sütik a tojással és a zöldségekkel, valamint ha mindent külön sütnek. Én az előbbi mellett tettem le a woksom, mert ha tehetem wokban egybe sütöm.
Az olajat felhevítem, majd beledobom a zöldségeket. Teljesen mindegy, ami van, amit szeretsz... Én kockáztam bele hagymát, sárgarépát, zellert, apró rózsákra tördeltem egy kevés karfiolt, volt egy kevéske mirelit zöldborsóm is, hát ment bele. Nem sokáig sütöm, szeretem, ha roppanós, és a wokban ez igen hamari állapot.
Majd ráöntöttem a rizst, összekevertem, és máris ment rá a felvert tojás. Alaposan átkevertem, fűszereztem: só, bors, csili, és egy rövidke csík szardella paszta. (Ha van halszószod, az jobb.) Mielőtt a tojás teljesen szárazra sült volna kapott friss petrezselyemzöldet és egy kevés kakukkfüvet.
Ennyi.
Ez nem a 90 napos diétának az étele, de finom!