A Seafalcon mesél

Mindenféléről mesélek a tengerészet kapcsán. Fényképek, videók, receptek, sztorik, naplóbejegyzések, viccek... ami jön.

Padlizsános lecsó, a kedvencem

Print Friendly and PDF

Sokáig törtem a fejem, hogy milyen címet adjak? Mert amit nagyon szeretek az a lecsó és a ratuille gyermeke, de egyik sem. Több, mint a magyar lecsó, a franciákénál kevesebb. De nagyon finom, minden nap enni tudnám!

Hozzávalók:
1 nagy fej vöröshagyma felszeletelve,
2 gerezd fokhagyma apróra vágva,
1 nagy padlizsán felkockázva,
3 db színes paprika felkockázva,
3-4 paradicsom felkockázva,
só, bors, bazsalikom

Először a padlizsánt sütöm meg. Nagyon forró serpenyőbe leheletnyi olajat teszek, csak annyit, hogy ne legyen száraz, bele a padlizsánt, és barnára sütöm állandó rázogatás, dobálás közben.
Félreteszem.
A hagymát olajon megkaramellizálom, azaz szép barnára sütöm.

 


Ezután mehet rá a paprika, átforgatom, pár percig párolom.



Most jön a paradicsom. Fedő alatt összerotyogtatom.



Majdnem kész, amikor a padlizsánt is rádobom.



Megszórom friss bazsalikommal.
Volt itthon maradék csicseriborsós rizsköret, arra szedtem, és hogy a lényeg le ne maradjon öntöttem rá Nagylegény a gáton chiliszószt. Ez nagyon kellemes, bazsalikomos, oreganós, kicsit zelleres, tehát abszolút passzol az ételhez! És nem igazán kell belőle sok, mert betyár erős! Csak az fogyassza, aki úgy érzi: nagylegény a gáton! (Bár a kis legény kevesebbet tesz belőle, és a túl erős gond megoldva).



Jó étvágyat mindenkinek!.

Itt a sült, bőrös császárhús a fogyókúra jegyében!

Print Friendly and PDF
Az a nagy büdös helyzet, hogy ha az embernek fogynivalója van, akkor ne főzzön, csukott szemmel járjon a hentesboltba, legjobb, ha az asszonyt küldi le, mert az nem látja meg a gyönyörűséges bőrös császárhúst, ami ott kelleti magát az üveg mögött, és arra vár, hogy a szemmagasságában levő pocakomra rakódjon le... (Mert  a bőrös császárhús ilyen galád!)
Ha megláttuk, és beleszerettünk, akkor nincs más hátra, hogy megvegyük, és arra gondoljunk, hogy holnap majd lékúrát tartunk, de addig ezt mostan...
Legjobb az efféle szépséget egyben megsütni. A bőrével felfelé lefekteted, megtörülgeted, majd előveszed a férjed borotvaéles tapétavágóját, a hegyéből két egységet letörsz, és a "frissen élezett műszerrel" szépen bevagdalod (ezt a szakirodalom irdalásnak hívja) a bürkét, nem mélyen, csak a bőrét... meg egy kicsinykét.
Készíts a tepsidben egy jó kis ágyat a húsnak: vöröshagymát karikára szelve, fokhagymát durvára vágva, almát szeletekre vágva, hogy borítsa be a tepsi alját. Ezután megszórod a zöldfűszerekkel, úgysmint: rozmaring, kakukkfű. Erre tedd a húst, bőrével felfelé. A bürkét megkenegetem házi zsírral (extra szűz), és mehet a 220 fokosra hevített sütőbe. Jó harminc percig sül így, majd visszaveszünk és 180 fokon két és fél órát sütögetheted. Nem árt, ha időnként meglocsolod a saját levével...
Ha kivetted, akkor éles késsel felszeleteled, szépen elrendezed a tálon, és kigondolod a köretet...
De amíg idáig jutottál, és közben sutyiban a mérlegre álltál, akkor az újraéledt bűntudatodra hallgatva összevágsz paprikát, paradicsomot, lila hagymát, fehér hagymát, megborsozod, egy halovány spricc borecetet adsz hozzá, és olíva olajjal teszed sikamlóssá az egész salátát, amit te köret helyett fogsz enni a húshoz, amíg családod többi tagja krumplipürét, esetleg hagymás tört krumplit tesz bele a fejébe a hús után.

Azért a 90 napos diéta fehérjenapjába belefér ám!
Hozzávalók: egy kb. másfél kilós bőrős császárhús, 2 fej vöröshagyma, 2 nagyobb alma, 5-6 gerezd fokhagyma, 2 szál friss rozmaring, 4-5 szál friss kakukkfű, só,bors, borecet, olívaolaj

Ratatouille, avagy a kert dicsérete

Print Friendly and PDF

Amióta ebben a kis faluban élek, a hétköznapok legboldogabbjai közé tartoznak azok a napok, amikor kimegyek a kertbe, és leszedek valamit és beviszem a konyhába! Hát még az ilyen alkalmak, amikor minden hozzávaló (a só kivételével) a kertből való!
Mert mi kell hozzá? Padlizsán, cukkini, paprika, paradicsom, és hagyma. Fűszerek közül fokhagyma, bazsalikom, petrezselyem, kakukkfű és természetesen só. Mindez ott van a kertben, csak ki kell menni, és... Ilyenkor nagyon tudok örülni.
Nagyon szeretjük ezt a francia kaját (amiből közelítőleg annyiféle tuti recept van, ahány francia háziasszony...), csak kicsit pepecs, de megéri a fáradságot!

a kert ajándékaiból

Elsőként a centis karikákra felszeletelt cukkinit dobom forró olívaolajra, úgy grillezem, hogy barnára süljenek az oldalai. Zutty, bele egy nagyobb tálba. Ezután ugyanerre a sorsra juttatom a - most vékony csíkokra szeletelt - padlizsánt is. Ha piros mindkét oldala, mehet a cukkinire a tálban. Most jön a paprika, amiből legyen benne sárga, zöld, piros is. Nekem volt két előérett kápia paprikám, egyik fele zöld, a másik már piros volt. Ezeket hosszanti vékony csíkokra vágtam (máskor mindent kockázom, de most csíkozhatnékom volt). A paradicsomot lobogó vízbe dobtam, majd öt perc múltán hidegbe, és a héjukat lehúztam. Több, mint a fele befőzni való volt, hogy legyen bőven leve, és volt benne jócskán lucullus is, hogy az maradjon egybe, legyen a paradicsom is harapható. Most már csak a hagyma volt hátra.
Csíkokra vágva ment az olívaolajra, miután egy keveset párolódott, ment rá a paradicsom, bele a friss, megvágott fokhagymagerezdek, rottyant egyet, bele a paprika, a padlizsán és a cukkini. Összefőztem, meghintettem petrezselyemmel, bazsalikommal és kakukkfűvel. A végén sóztam. A főzési idő csak annyi volt, hoyg a hagyma is roppanós maradt a végére, tehát nem lett minden "agyonfőzve"!
Csuda finom volt!
Nálam most ilyen lett az énféle rataouille!
Másnap a maradékot belekeverte az asszonykám frissen főtt kölesbe, így is nagyon eteti magát!

Paprika krémleves

Print Friendly and PDF

Majd minden recept úgy kezdődik, hogy: az úgy volt... hát ez is.
Az úgy volt, hogy olvastam 4Gyereknél a paprika krémleves receptjét. Olvastam többet is, de ezt spájzoltam el, mert nagyon vonzott a hozzávalók között a mascarpone.

Aztán az is úgy volt, hogy éppen főztem a palackozott szilvalekváromat, amikor a főzés befejeztével maradt gyönyörű parazsam (mert szabadban főztem a lekvárt), és hogy ne menjen veszendőbe az itthon levő hat darab paradicsompaprikámat meggrilleztem, majd hámozás után ment a fagyasztóba.
Aztán az is úgy volt, hogy a fagyasztó valami hiba miatt elkezdett deresedni, mint a határ, és le kellett olvasztani. A fagyasztott paprikák nem kerültek vissza, hanem a vasárnapi asztalra.
Az ügymenet rendkívül egyszerű: egy hagymát karikákra vágtam, olíva olajra dobtam, kicsit megdinszteltem. Rá a paprikapép, mert már az volt, nem kellett darabolni.
Felengedtem 8 deci vízzel, ez jóval több, mint amit 4Gyerek ír, de az 1,2 dl vizet nála keveslettem. Sóztam, és adtam hozzá fehér borsot is. Majd az egészet jól elturmixoltam a botmixerrel, utána ment bele nagyjából 15 deka mascarpone és két deci tejfel (mert tejszín nem volt itthon). Azzal is forrt, a biztonság kedvéért megint elturmixoltam, végül adtam neki egy decinyi kékfrankos rozét.
Pirítóssal tálaltam: olíva olajon megpirítottam a kenyereket, majd a megsült oldalukat megszórtam őrölt és szárított szurokfűvel és kakukkfűvel. Aki a csípőst szereti, az kapott rá apróra vágott csilit is.

Hobbyparaszt (3)

Print Friendly and PDF

Hát kérem... hogy mennyi gaz tud összegyűlni a kertben, ha az ember nyolc napig nem viseli gondját! És ennek ellenére, mégis vannak hálás növények, amik csak úgy ontják a termést (igaz, amikor kell, locsolom őket.) Így tegnap leszedtem életem legnagyobb kígyóuborkáját, nézzétek, mekkora:

Több, mint hatvanöt dekás! És mellé tettem egy kristályvizes palackot, hogy a valódi mérete is látható legyen:

És itt vannak azok a növények, amik az előző képsorról kimaradtak. Van itt karalábé, megmutatom a krumplimat, aztán hogy most mennyit kaptam két bokor alól, ez már sokkal jobb, mint a múltkori, meg is mértem, majd egy kiló. Aztán a hagymát nem kellett letaposni, tudta az mikor dőljön el... megmutatom az első paprikáimat, amit tegnap szedtem, és ahogy nézem a kertet, többet nem kell vennünk (amíg le nem terem). És az utolsó képen látható a koronás sárgadinnye (kezdemény). Megbeszéltem velük, megvárják, hogy hazajöjjünk a kórházból, és akkor majd ontják a dinnyéket!

Ja, tegnap tettem két sor céklát másodvetésként, ma reggel meg zöldbabot fogok ültetni. Hétfőn, lehet, hogy kukoricát is teszek, még nem tudom...

Hát, nagyon élvezem a vidéki életet.

Feedek
Megosztás

Címke lista

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

HTML

ingyenes webstatisztika