A Seafalcon mesél

Az asszonykám gondban volt, hogy a tegnapról maradt krumplis tarhonyához (kolbászos!) milyen levest készítsen.
- Paradicsomlevest! - adtam le a rendelést, mert előtte pár perccel néztem a lassan ritkuló, a nyarat idéző üvegeket.
- Jaj, de jó ötlet! - lelkendezett -, de ki ne gyere a konyhába! - tiltott ki. Már tudom, hogy ilyenkor ötletel, már ami a főzést illeti.
Nos, amit tálalt az szemere is szép volt, és ízre...!!!
Nem nagy komplikáció paradicsomlevest készíteni: két evőkanál cukrot vajon megkaramellizál, majd rászór egy kevés lisztet, és zsupsz felönti a paradicsomlével. Nem sokat kell fűszerezni, mert amikor eltettem az ivólevet, akkor belefőztem a hagymát, a zellert. Csak sózni és borsozni kell. No, meg egy kis szárított bazsalikom is jött bele. Közben sós palacsintát sütött, arra egy kevés kiszáradt Telemea (román) sajtot reszelt, de ha neked nincs, akkor azt mondom, hogy próbáld ki egy kicsi juhtúróval megkenni, szerintem a leves ízéhez nagyon passzol! A palacsintából szeleteket vágott, és ment bele a levesbe. Dísznek, és nyári íznek kapott a leves pár szem lefagyasztott koktélparadicsomot.
- Csuda finom! - dicsértem az asszonykám!
- Karácsony előtt olvastam, miközben recepteket keresgéltem, de már nem emlékszem, hogy hol... valamilyen leveshez írték a palacsintát, de nem sajtosan -, mondta.
Hát akárhogyan, akárhol olvasta, ezt jól kitalálta!
Még most is a számban van az íze!

Most egy gyönyörűséges kaja jön tésztanapra a 90 napos diétán belül, avagy ha már elég kövér vagy, akkor csak egy kiadós, és ízletes második fogás!

Itt a vége a spenótomnak, már a kihúzkodott tövekről szedem le a megmenthető leveleket. Ezekhez jött az ötlet, hogy együnk egy kis palacsintát.

Tehát, sütni kell...

Kikevertem a tésztát, cukor nélkül, mert sós palacsinta kell, elkezdtem sütni.

Amikor az asszonykám meghallotta, hogy kinek a milyen anyja mit csináljon, kijött, és megsütött tizenkét palacsintát, én meg a fejembe dugtam a szakadt elsőket... (Ketten voltak, két okból is: 13 palacsintát tilos sütni - a biztonság kedvéért, mert babonásak nem vagyunk -, és egy szakadt palacsintának még nincsen említésre méltó anyukája...)

Amíg a palacsinták sültek, megcsináltam a spenótmártást, és utána és szépen csíkokra vágtam a palacsintákat.

A spenóthoz nagyjából 40 deka levelet használtam fel. Kicsit durván megvágtam őket, és egy kisebb fej hagymát megdinszteltem olíva olajon, és rádobtam a leveleket. Sóztam, borsoztam, adtam neki kevéske gyömbéres fokhagymát, és őrölt szerecsendiót jócskán. Nem kell sokat vacakolni, tíz perc párolás után felöntöttem két deci tejszínnel, felforraltam, és levettem.

Na most jöhet a rakás, avagy a rétegzés: A csíkokra vágott palacsintából egy réteget leraktam, arra jött a krém, arra palacsinta, arra krém, arra palacsinta, arra krém, nolámcsak elfogyott a palacsinta, így a legfelső spenótra sajtot reszeltem, és mehetett a sütőbe. Egészen addig ott lebzselt, amíg a sajt szépen rá nem olvadt a tetejére. A 90 napos diétások ezt nyugodtan elhagyhatják, illetve a maguk adagjára ne tegyenek sajtot, de a spenótjukat se tejszínnel dúsítsák, hanem jófajta csapvízzel adják meg a folyósságát.