A Seafalcon mesél

Mindenféléről mesélek a tengerészet kapcsán. Fényképek, videók, receptek, sztorik, naplóbejegyzések, viccek... ami jön.

Idénygyümölcs: sváb kovászos uborka

Print Friendly and PDF
Sváb kovászos uborka

Csak szólok, hogy el ne felejtsétek, már lehet kovászolni az uborkát! Ez az egyik nyári kedvenc, nemcsak savanyúságnak, hanem magában is szeretem ropogtatni! Van sokféle fűszerezéssel, én ezt most készítettem először. Tavaly is szerettem volna svábul kovászolni, de akkor már nem volt öreg krumpli, az új meg erre nem jó. Most viszont van még elég, tavaly a kisbéri piacon vettem két zsákkal, és igazán meg vagyok vele elégedve, mert most is szép, mint egy öregasszony, csak ráncos, de belül nem rohad, nem fekete, nem kell a felét pucoláskor kidobni.
Azt is hadd mondjam el, hogy idén nagy reményekkel nézek a betakarítás elé, mert lesz hol tárolni a zöldséget, a krumplit, elkészült a pince, illetve "csak" felújítottuk. Ide nyugodtan hordhatom majd a káposztákat, a répákat, meg mindenféle földi, illetve kerti jót, mint pl: palackos boraim, de még az ásványvíznek is itt lesz a helye!
Szóval sváb kovászos uborka:
Egy ötliteres üvegbe nekem két és fél kiló uborka fért bele. Megmosva, a végei levágva és behasítva. Az üveg aljára tettem tavalyi kaprot (mélyhűtő), meg egy sor karikára vágott krumplit. Kevés fokhagyma is került bele. Most ment jó szorosan az uborka, majd megint kevés fokhagyma, és pár szelet burgonya. Végül a tetejére is krumpliszelet jött, és az egészet leszorítottam száras kaporral. Két és fél liter vizet melegítettem, abba két és fél kanál só került, és nyakon öntöttem az uborkákat. Kistányérral fedtem le, hogy ne legyen légmentesen lezárva.
Most már csak a napra kell kitenni, és megvárni, hogy kiforrja magát (4 nap, az időjárás függvénye).

Kovászos káposzta

Print Friendly and PDF

Amikor a kovászos uborkát közkinccsé tettem, kaptam hozzá jócskán hozzászólást (nem ebben a blogban), és az egyikben azt üzenték, hogy ugyanígy kell elkészíteni a kovászos káposztát.

Nosza meggugliztam, abban reménykedve, hogy annyi, és olyan változatos találatokat kapok, mint a kukoricamálé esetében. Nos, ebben kicsit csalódtam, mert nagyjából egyféle recept volt, sok szó szerint ugyanaz mint a másik, kíváncsi lennék, hogy miért nem vesz valaki annyi fáradtságot, hogy a maga stílusában adja elő.

Mivel én minden újnak lelkes híve vagyok, természetes, hogy amint lehetőségem adódott, nekiálltam káposztát kovászolni. A konyhai robottal felaprítottam a káposztát, nekem az ötliteres üvegbe egy közepes és egy picurka fej (talán két kilónyi) fért. Két és fél liter vizet két és fél evőkanál sóval feltettem, hogy felforraljam.

Az üveg aljára kaprot tettem, majd elkezdtem a káposztát beletömködni. Jó alaposan lenyomtam. Közben elrejtettem benne egy fej fokhagymát gerezdekre szedve, ezt majd külön ízvizsgának vetem alá, mert valaki azt írta, hogy a kovászolt fokhagyma is finom.

Egy almát cikkekre vágtam, azt is közé tettem - annak ellenére, hogy ez nem volt egy receptben sem. Nálam az elvi kérdés, hogy alakítsak azon, amit olvasok, ha az recept.

Babérlevél, kevés köménymag és bors került még a káposzta közé, no meg borsikafű. A kenyeret tüllbe csomagoltam, úgy került a tetejére. A sós forróvizet így öntöttem rá, és annyit, hogy a kenyeret is ellepje.

Most várom, hogy mi lészen belőle, és mikorra?

Kovászos uborka, hiszen az idény megkezdődött!

Print Friendly and PDF

Nagyon szeretjük a kovászos uborkát. Önmagában is felséges, amikor meleg van, egy lehűtött, harsogó uborkába harapni kész élvezet! És elérkeztünk az egyik lényeges elemhez: a jó kovászos uborka nem latykadt, hanem megfelelően kemény. De menjünk sorjában.

Az embernek van egy receptje, amit az édesanyjától örökölt, vagy csak ellesett. Én ellestem, meg persze meggugliztam. Sok-sok recept jött elő, és úgy láttam, hogy két alapvető dolgot be kell tartani, de kőkeményen, mert egyébként nem lesz eredménye a munkádnak! Tehát:

- pro primo: az uborkák végeit kötelező levágni, mert akkor lesz finom! (Tramecksan párt)

- pro secundo: az uborkák végeit tilos levágni, mert úgy lesz igazi! (Slamecksan párt)

Az életbevágóan fontos kérdést esetleg háborúval lehetne megoldani mint az történt Gulliver történetében a tojástörésben érdekelt pártok esetében.

Ha pártállásod tekintetében döntöttél (én a Slamecksan párthoz csatlakoztam, és meghagytam az uborkák végeit), akkor neki is állhatsz.

Egy ötliteres üvegbe nagyjából 3 kiló uborka megy. Lehetőleg egyforma nagyokat válassz. Egy csokor kaprot tégy az üveg aljába, arra mehet az uborka. Én még betuszkoltam az uborkák közé egy kis citromfüvet is. Vizet melegítettem, azt megsóztam. Az uborkára szórtam egy kevés fekete borsot, koriandert, és ami másnak szokatlan, curry port, jócskán. Most már csak a vizet kell ráönteni, és a tetejére egy szelet kenyeret tenni.
Ha van kéznél tüll, vagy alig használt nájlonharisnya, akkor abba is csavarhatod a kenyeret, könnyebb lesz kiszedni. Ha barna kenyeret használsz, az hatásosabb, de a fehér is jó. Kitettem a napra, és három nap után egy uborkát megkóstoltam.  Még nem volt jó, ezért maradt tovább. Nekem öt nap múlva (de én kint a szabadban tároltam állandóan, és ez éjszaka lehűlést jelentett itt a Bakonyalján. Az ötödik napon kivettem az üvegből egy műanyag dobozba (a hűtőszekrény kedvéért), a levét rászűrtem, és pár óra múlva már haraptuk is a kellemesen hűsítő KOVÁSZOS UBORKÁT!
Feedek
Megosztás

Címke lista

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

HTML

ingyenes webstatisztika