A Seafalcon mesél

Mindenféléről mesélek a tengerészet kapcsán. Fényképek, videók, receptek, sztorik, naplóbejegyzések, viccek... ami jön.

Házi sajt, most először tejoltóval!

Print Friendly and PDF
Ez a darab sajt 782 gramm, és öt liter tejből készült

Nagy-nagy élvezettel pancsolok a házi tejjel. Az ecettel készített sajtot már nagyon tudom. Ehhez a fajta sajtkészítéshez az indiai konyhán keresztül jutottam, ahol a panír készítését tanultam meg. Ezt aztán elkezdtem variálni, ízesíteni, és igazán kiváló sajtok készültek. A legjobban a currys sajtot szeretem ebben a kategóriában. Semmi waszisztdasz, csak a forrni készülő tejbe curryt keverek, és ez megadja a fantasztikus ízt.
Aztán olvastam több házi sajtos blogot, mint mimimaáét, és onnan indultam el az oltott sajtkészítés rögös útján.
Tehát:
vettem öt liter házi tejet.
Fel kell melegíteni 32-34 fokra. Ezt úgy lehet megoldani, hogy lázas tejet készítek, aminek a hőmérsékletét lázmérővel ellenőrzöm, majd a tejet átöntöm egy hideg lábosba, és alaposan elkeverem. Ezzel elértem azt, hogy a lábos alja nem forró, és a tej hőmérséklete nem változó.
Ezután jön bele a tejsav. Öt liter tejbe 2,5 ml., elkeverem, és hagyom állni vagy fél órát. Ezután jön bele a tejoltó. Szintén 2,5 ml. amit egy injekciós tűvel nagyon pontosan ki lehet adagolni. Ezzel is hagyom állni legalább fél órát. Ezután lecsöpögtetem, egy tüll anyagba öntve, illetve merőkanállal meregetve, ez egyúttal meg is töri a teljesen összeállt kocsonyás fehérjét. A tüll egy szűrőben van, itt a kisajtolást is meg lehet ejteni, csak egy tányér kell a tetejére. Én egy éjszakát hagytam csöpögni.
Ezután jön a sózás művelete: egy liter vízben 2 dl.sót oldok fel (nem 20 dkg!!! hanem két deci sót), és ebbe az oldatba teszem a sajtot. Időnként megforgatom, minimum 5 órát, legfeljebb 15-öt kell áztatni.
Jöhet az érlelés: egy tányérra tettem, egy műanyag tállal lefedtem, naponta kétszer megforgattam, és a kicsorgott levet leöntöttem, 5-6 nap után ment a hűtőbe.
Mára csak egy kis darabka maradt, de valami csuda finom, érett íze van!
Ja, és a szükséges anyagokhoz a tatai Equus állatpatikában lehet hozzájutni, a webáruház házhoz küldi, és igazán nem drága.

Hurut, vagy churut ami nem betegség

Print Friendly and PDF

Hát mi?
Valahol egyszer olvastam róla, és amikor Aliznál történt ez egy kimondhatatlan nevű leves kapcsán, akkor elhatároztam, hogy ilyen kis kúpocskákat én is ámokfutok, mert hurut nélkül nem konyha a konyha!
Jelentem, van örmény ételízesítőm!
Olyan hurutot alkottam, mint a pinty!
Tudom azt is, hogy olyan az íze, amilyennek lenni kell, mert amikor írtam Alíznak, hogy mit kaptam az érlelés eredményeként, azt válaszolta, hogy a férje is valahogy úgy reagált a kóstolás után, mint én...

Ez most azért is alkalmas blogbejegyezni, mert sokáig hallgattam, ugyanis nem voltam itthon, és ez olyan alkotás, amit hosszasan kell elkészíteni, nem hűbelebalázs módra egy-két hét alatt.

Hát akkor kedves gasztrobloggerek hurutra fel.
Végy három liter jó minőségű házi tejet. Itten a faluban az van, folyamatosan dicsérem, és nem érdemtelenül!
Felezd el, és másfelet forralj fel. Amikor kihűlt, akkor mindkettő felet öntsd egy ötliteres befőttesüvegbe, keverd össze a két másfelet, és újra van három liter hurutalap tejed. Ezt most szépen tedd langyos helyre, és hagyd ott. Ne felejtsd el minden nap megkeverni.

Pihen  a cserépkályha tetején

Nálam a langyos hely a cserépkályha tetejének a szélén volt. Pár nap múlva kezd kiválni belőle a savó, azt én szépen lekanalaztam a tetejéről. A képen éppen középen van, de ha belevágsz, ne aggódj, mert a tetejére felmegy, előbb-utóbb.


Ahogy telnek a napok, a tejed párolog, savódzik, és egyre kevesebb lesz, ne aggódj e miatt, senki nem lopja!
Amikor már eltelt (az irka szerint 3-4 hét, nekem 5-re jött ki, mert január végén is fel kellett mennem Pestre) a megfelelő idő, és szépen kavartad naponta, szedted a savót meg minden, akkor eljön az ideje, hogy megfőzzed! Honnan tudod, hogy itt az idő?
Próbafőzni kell!
Én vettem nagyjából két decit, lábosba vele, és elkezdtem hevíteni. Fölforrt. Onnan tudod, hogy jó, hogy a hevítés ellenére nem megy össze!!! Szép folyós marad! Nos, én ebbe a kevésbe pár szál csombort apróra vágva hozzáadtam, majd feltettem a többi tejet - illetve ez már hurut alap - is főni.
Ehhez mindenképpen kell egy megfelelő méretű lábos, vastag aljút választottam a művelethez. Azonban előbb három csokor petrezselyemzöldet, és egy csokor zellert apróra vágtam, és még hidegen hozzákevertem. Persze a próbafőzést is beleöntöttem a csomborral. Elkezdtem főzni.


Időnként kavargatni kell, hogy oda ne égjen. Csak főztem, főztem, még mindig főztem, oszt még mindig... Azt tudtam a receptből, hogy lekvár sűrűségűre kell kotyvasztani. És közben keverni, hogy le ne égjen. Ezért a vastag fenekű lábost és kis lángot használtam.



A végén elfőtte a 3/4-ét, még mindig folyós volt, csak kicsit sűrűsödött. Így tovább főztem. Mintegy 18 óra múlva ilyen lett:



Na, most már készen van! Akkor hurrá, illetve hurut! Most jön a manufaktúra. Ebből a masszából kúpokat kell formázni a kis kacsóddal, mert olyan sűrű, mint a gyurma.



Amint látod, nem ment. Csak kanállal tudtam galuskákat szedni a tányérra, ebből azt a bölcs következtetést vontam le, hogy tovább kellett volna főznöm! Aliz szerint a nagymamája két napig csinálta... Fogadj neki szót!!!


Ha megformáztad, akkor le kell takarni egy tüll anyaggal, és hagyni hogy száradjon. Nos, én egy hétig hagytam ilyen állapotban, naponta forgattam egy kanál segítségével, ami leragadt, azt mindig lenyaltam!
Egy hét után valóban gyurma sűrűségű lett, akkor kúpokat formáztam:

Ez hurut, ne gondolj rosszra!!!

és hagytam, hogy száradjanak. Esmeg felmentem Pestre, több mint egy hétig felügyelet nélkül tették a dolgukat, és amikor hazajöttem, ilyenek lettek:


Láthatod az aljukon, hogy milyen rétegben száradtak ki, most az a projekt, hogy a talpukat is kopogósra szárítom, és megy a egy vászonzsákba, hogy innentől kezdve FŰSZERKÉNT használhassam a tejfeles ételekhez!




Feedek
Megosztás

Címke lista

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

HTML

ingyenes webstatisztika