A Seafalcon mesél

Mint mindig az elmúlt karácsony este is gombaleves volt nálunk, tekintettel a hagyományokra. Sokat gondolkodtam, és keresgéltem blogokon, meg receptgyűjtő oldalakon, de végül egy hagyományos leves mellett döntöttem, amiben van zöldség is. Azért tettem így, mert kaptam a fiamtól egy nagy zacskó szárított vargányát.

Elmúltak az ünnepek, és egy évvel öregebbek is lettünk, bár az én születésnapom nem január elseje, de ha mindenki ezt mondja, akkor én se húzom ki magam ez alól. Mert ez egy nyelvi bevett fordulat, még akkor is, ha nem a valóságot fedi. Hagyomány, amit tartunk. Miként a karácsonyi, de főleg a szentestei menüt. Édesanyám arra tanított, hogy szenteste gombalevest kell enni és rántott halat, amihez krumplisaláta dukál.

Az asszonykám pedig a bobajkát hozta a szentestei asztalhoz. A bobajkát sokan mákos gubaként ismerik, de aki Ipolyságról származik, miként az anyósom, annak a tót név a megszokott.Tavaly úgy döntött a család (ráadásul nem is 2/3-os, hanem 3/4-es többséggel), hogy az asszonykám ne főzzön. És ezt kis módosítással az idén is tartottuk.Én elkészítettem a hagyományos estebédet, amit fél négykor tálaltunk, a gombalevest és utána a rántott halat.

A gombalevest négyféle gombából készítettem. Két friss: csiperke és laska, valamint két szárított féléből, amit órákkal előtte beáztattam. A szárítottakat később csíkokra vágtam. Készítettem egy vajrántást, amibe szerecsendiót és egy kis gyömbért reszeltem, majd felengedtem tyúkhúsleves-kockás vízzel. Elsőként a laska és csiperke szárát tettem bele, megfőztem, majd botturmixszal simára turmixoltam. Utána ment bele a szárított gomba, végül a laska és csiperke felszeletelt kalapja. Végül két deci tejszínben elkevertem kb. három deka kék sajtot, és állandó keverés mellett, hogy oda ne kozmáljon a sajt, felforraltam. A kék (gorgonzola, dán, norvég néven is illetik, de mindegyik ugyanaz a fajta) sajttal óvatosan bánj, mert nem a sajt ízvilágát akarjuk élvezni, hanem a gombákét, amihez ez a sajt nagyon halvány ízzel igen kiváló!

A rántott halról semmit se kell írnom, mert semmi cifraság. Hozzá krumplisaláta volt. A főtt krumplit felszeletelte az asszony, apró hagymát, ecetes uborkát, kockára vágott almát kevertünk bele, végül az elmaradhatatlan durvára vágott dió kell bele. Megsózás után nyakon öntjük egy jó adag tartárral (nem sima majonézzel), és ezt adjuk a rántott halhoz. A bobajkát a Seafalconné készítette. Nem kifliből, hanem a kicsi, ügyes kezével gyúrta meg a kelt tésztát, ebből hosszú rudakat formázott, amit kisütött, és feldarabolt. Ezt öntötte nyakon tejjel, és szórta meg mézes-mazsolás-rumos mákos keverékkel. Estebéd után következett a gyertyagyújtás. Az ajándékok között számomra volt valami nagy meglepetés, mert kaptam kerítést! Előzőleg írtam egy listát, hogy mit szeretnék karácsonyra, és ebbe beleírtam, hogy kérek kerítést az akai ház köré. Nos, a Jézuska meghozta. Egy helyre kis mézeskalács ház volt a fa alatt, és körötte mézeskalács kerítés. Ezt kaptam (többek között) az asszonykámtól!