A Seafalcon mesél

Mindenféléről mesélek a tengerészet kapcsán. Fényképek, videók, receptek, sztorik, naplóbejegyzések, viccek... ami jön.

Vészhelyzet a tengeren 4. rész

Print Friendly and PDF

Eddig megismertük, hogy milyen körzetekre vannak felosztva a tengerek a GMDSS rendszerben. Most nézzük, hogy milyen készülékeket használnak az előírások szerint egyes körzetekben?

A partmenti körzet az A1-es. A hajót fel kell szerelni VHF (URH) rádiótelefonnal, egy hozzá tartozó DSC készülékkel, egy NAVTEX vevővel, kell lenni egy COSPAS-SARSAT EPIRB-nek is, valamint egy SART, azaz Search & rescue Radar Transponderrel, még azazabban: egy lokalizációs jelet adó, radarjel visszaverő készüléknek.

Elsőnek nézzük a VHF rádiótelefont: ez nem nagy kunszt, mindenki el tudja képzelni, itt róla kép:

Ami sokkal érdekesebb, hogy hozzákapcsolnak egy DSC készüléket. (A linken mindent megtudhatsz angolul a DSC-ről)

Nos, ez az, ami a VHF rádiótelefont alkalmassá teszi a GMDSS rendszerben való részvételre. Mit is tud ez a kütyü?

Ugyanúgy URH / VHF frekvencián dolgozik, mint a rádiótelefon. Azt ugye tudjuk, hogy a frekiket csatornákra osztották, ezért itt csatornákról beszélünk. Ezek a csatornák bizonyos célokra le vannak foglalva a tengerhajózásban, így a 16-os a mindenféle kommunikáció kezdeményezésére, a vész és sürgősségi helyzetek számára pedig ez a kommunikációs csatorna. A 13-as a biztonsági közleményekre van fenntartva hajó-hajó között, a 6-os hajó-hajó valamint hajó-légijármű, és így tovább.

A DSC készülék a 70-es csatornát használja, és két DSC ezen a csatornán kommunikál egymással.

A DSC előlapján látsz egy piros gombot. Gondolom, sejted, hogy miről van szó? Ezzel a gombbal lehet Distress Alertet, azaz vészhelyzeti riasztást leadni. A riasztás lényege, hogy készülék adja, készülék veszi, és előre programozott minden. Riasztást két módon adhatsz le vele:

1. Megnyomod ezt a piros gombot, majd gyorsan elengeded, és ekkor kapsz egy menüt, amiből kiválaszthatod, hogy mi a bánatod, amiért veszélyben érzed az életed.

 

Ilyeneket látsz: UNDESIGNATED - nem meghatározott, FIRE, EXPLOSION - tűz, robbanás van a hajón, FLOODING - elárasztás - COLLISION - összeütközés (hajóval, úszó tárggyal, mondjuk egy vízbe esett konténerrel), GROUNDING - megfeneklés, zátonyra futás, CAPSIZEING - felfordulás, SINKING - süllyedés (és nem thinking about), ARMED ROBBERY ATTAC - fegyveres rablótámadás, MAN OVERBORD - vízbe esett egy ember (ember a vízben).

(Feminista szervezetek kiharcolták, hogy - állítólag idén január 1-től - nem Man overboard legyen a vészhelyzet megnevezése, mert a man az férfi, hanem person overboard, mert ebbe a nő is beletartozik, többmilliós kiadásokba verve ezzel mindenkit, akinek a DSC készülékekhez köze van, meg az egész rendszerhez, mert a könyveket újra lehet nyomni, stb. Ne találgass, az idiotizmus mindig Amerikából jön. Ez persze ne a nők elleni beszéd, hanem fel szeretném hívni a figyelmet arra a nagyszerű tényre, hogy a felkutató és mentő egység sosem fordult vissza azzal, hogy legyintett: á, ez nem ember, hanem "csak" egy nő, és hagyták a vízben.)

Tehát ezek közül kiválasztod, ami rád vonatkozik, a készülék folyamatosan veszi a hajó pozícióját, az időt, ez is bekerül majd az adásba, amikor kitöltötted a menülapot, akkor 6 másodpercig kell nyomni a piros gombot, és a DSC elküldi a riasztást. A riasztást minden DSC-vel felszerelt rádióállomás (a hajó is rádióállomás) veszi. Mindenki készüléke csörög, csattog, visong, ugrál, kiabál észveszejtő hangerővel addig, amíg a kezelő egy gomb (Enter) megnyomásával tudomásul nem veszi.

Aki vette, annak a képernyőjén megjelenik: a veszélyben levő hajó pozíciója, az időpont, a beprogramozott vészhelyzet típusa és a hajó MMSI (Maritime Mobile Service Identity), azaz a hajó azonosító száma, ami így nem igaz, mert ez a DSC és EPIRB azonosítója, és csak azon keresztül a hajóé, de ebbe ne menjünk bele. A riasztást ugyebár mindenki vette, aki VHF vételi körzetben van, tehát a parti állomás is, és mindenki feszülten figyel. Ha leadtad a riasztást, akkor az a dolgod, hogy felvedd a VHF / URH rádiótelefonodat, és szóban is szétkürtöld, hogy mi a bajod! Ennek megadott formátuma van:

MAYDAY MAYDAY MAYDAY

THIS IS hajónév MMSI szám and CALL SIGN vagy más néven hívójel / IDENTIFICATION of ship in distress a hajót ezzel meghatároztad

MAYDAY

POSITION - megadod szóban is a pozíciót UTC - időpont

NATURE OF DISTRESS AND ASSISTANCE WANTED - itt elmondod szóban, hogy mi a bajód, és miféle segítséget kérsz (azonnali, sürgős segítséget kérek, ez a típusszöveg)

ANY OTHER USEFUL INFORMATION - itt megadsz minden egyéb hasznos információt: hányan vannak veszélyben, van-e sérült? A SRAT és EPIRB készülék be van-e kapcsolva, a körzetben milyen az időjárás, és ha vitorlás vagy, a hajód hogyan néz ki

OVER - Vétel - és várod, hogy válaszoljon bárki is

Ezután a DSC készüléked arra vár, hogy a parti rádióállomás (MRCC, a felkutatási és mentési központ) visszaigazolja DSC készülékkel, hogy vette a riasztást. Ha nem érkezik visszaigazolás, akkor addig adja a te DSC-d a riasztást, amíg meg nem érkezik. Ez - hangsúlyozom - nem szóban, hanem készülékek között történik.

Hogy ne legyen túl sok okosság, itt most megállunk, mert megkaptad a visszaigazolást, és ezáltal tudod, hogy az MRCC felelősséggel átvette a mentés irányítását, mert a visszaigazolás ezt jelenti. .

Vészhelyzet a tengeren - 3. rész

Print Friendly and PDF
Valamelyik nap csupa lucskosan ébredtem. Borzasztó álmom volt. Egy modern, orrfelépítményes hajón voltam, és igazán rohadt viharban voltunk. Éppen a hídra kellett mennem, hogy átvegyem az őrséget. Már fent voltam, de gondoltam egyet, és felmentem a felépítményen levő árbocra, a tetején levő kis szerelőállásra. És akkor jött egy hatalmas hullám, ami a hajó alá görgött, a farát megemelte, és a hajó függőlegesen belefúródott a vízbe, természetesen nem volt mese, elsüllyedt. Az álom folytatódott, de nem részletezem. Tovább»

Vészhelyzet a tengeren - 2. rész

Print Friendly and PDF

Azt már tudjátok, hogy a GMDSS rendszer meghatározza a tengeri körzeteket.

Mit is jelent ez?

Valójában azt, hogy a vészhelyzetre való tekintettel előír bizonyos készülékeket, és ezek korlátjait figyelembe véve meghatározza a hajó mozgásterét.

Nézzük meg ezt egy példán keresztül, hiszen úgy könnyű a megértés: Mondjuk, vesz egy vállalkozó egy kicsi tengerjárót, és azt mondja, hogy nekem biztos fuvarom van Skócia és Norvégia között. A példa azért ez, mert voltam ilyen hajón. Ha megnézzük ennek a hajónak a mozgásterét, akkor láthatod, hogy ez a hajó sosem fog a parttól eltávolodni túlságosan, belefér egy "elméleti határba", ami legyen mondjuk 250 tengeri mérföld. Nos, ha ez a hajó csak ezt a vonalat járja, teljesen felesleges felszerelni olyan készülékekkel, ami egy óceáni átkeléshez kell. Ezért ezt a hajót csak az A2-es körzetnek megfelelően kell felszerelni, de el se hagyhatja ezt a tengeri körzetet, mivel alkalmatlan arra, hogy a következő (A3-as) körzetben hajózzon.

Akkor most nézzük magukat a tengeri körzeteket: összesen négy van: A1, A2, A3, és az A4.Minden körzetben előírják, hogy milyen messze távolodhat el a hajó a parttól, és milyen készüléket kell felszerelni.

Az A1 körzet kommunikációs készüléke az URH (VHF angolul, és a továbbiakban ezt használom) rádiótelefon (vagy adóvevő). Tehát van egy körzetem, és egy készülékem. A logikus az lenne, ha azt mondanám, hogy az A1 körzet határa a VHF készülék hatósugara a parttól mérve. Ez valóban logikus, de nem igaz, mert nem elegendő. Ugyanis a cél az, hogy ezzel a rádiókészülékkel egy parti állomás MINDIG elérhető legyen, hogy mindig biztosítva legyen, hogy a vészriasztást veszi az, akinek meg kell hallania!

A mellékelt térképen a Földközi-tenger A1-es körzeteit mutatja rózsaszínnel jelölve, és az A2-es körzeteit kékkel. A fehér értelemszerűen A3-as, de csak azért, mert Líbia nem építette ki az A1 és A2-es körzetet. Ezen az elven az A2 körzet az, ahonnan egy parti állomás középhullámú (MF - medium frequency) rádión mindig elérhető.

Az egész rendszer alapját, és kiépíthetőségét az űrhajózás, a műholdak tették lehetővé. Az A3-as körzet az, ahonnan a GMDSS rendszerben használatos műholdak elérhetőek. Ez a 70 fok északi és a 70 fok déli szélesség közötti sávot jelenti a Föld felületén. A képen látható, hogy a 4 műhold által lefedett területek meglehetősen nagy átfedéssel "dolgoznak" (ezzel növelve a rendszer hatékonyságát).

Az A4-es körzet pedig az ezen kívül eső terület. A képen a sötétkékkel jelölt területek. (Ha valaki GMDSS tanfolyamra tanul, ne ezeket a meghatározásokat tanulja meg, mert ezek laikusok számára vannak megfogalmazva, de a nem szakembernek elég.)

Nos ezekhez a körzetekhez készülékeket rendel a hatóság azért, hogy: adni-venni tudja a hajó a vészhelyzeti riasztást, részt tudjon venni a vészhelyzeti kommunikációban, tudjanak hajó-hajó, hajó-part, part-hajó irányú beszélgetést lefolytatni, és képesek legyenek a hajózás biztonságára, veszélyeztetésére felhívó közleményeket (MSI - Maritime Safety Information) levenni.

Az A1 körzetben erre (a kommunikációra) a VHF (URH) rádiókészülékek használatosak, valamint egy középhullámú, nyomtatóval ellátott rádióvevő készülék amit NAVTEX-nek hívunk. Ez veszi (és ki is nyomtatja) a körzetben levő rádióállomások által sugárzott biztonsági közleményeket. Természetesen a HiTech keze itt is betette a lábát, és vannak nagy LCD kijelzős készülékek, amelyek nem nyomtatnak, de a képernyőre előhívható minden elmentett anyag.

A készüléket a tengerész (jachtos, vitorlás) programozza be. Beprogramozza, hogy milyen rádióállomás anyagait kívánja levenni (az Adrián célszerű Split Rádiót beprogramozni és nem Caglari Rádiót, ami ugye Szardínia szigetén van). Ezután beprogramozza, hogy milyen típusú figyelmeztetést kíván levenni.

Ezek az un. MSI anyagok a következőképpen vannak csoportosítva: A - navigációs figyelmeztetések, B - időjárási figyelmeztetések, D - a felkutatási és mentési riasztások, közlemények (SAR - Seartch And Rescue közlemények), L - további navigációs figyelmeztetések.

Ha megfigyelted, az abc betűiből kimaradt pl. a C, és továbbiak az L-ig. Ez azért van, mert az említett anyagok (A, B, D, L) eleve minden készülékbe be vannak programozva, nem törölhetőek, és ezt, ha akarod, ha nem, leveszi neked. De gondolj bele: ezek az információk mind a hajózás biztonságát szolgáljál, bármerre is hajózol. De ha például jeges vizekre evezel, akkor ha a C jelű információt is beprogramozod, megkapod a jégjelentéseket is. De ez nem mindenki számára hasznos, ezért nincs eleve beprogramozva a készülékbe.

Egyelőre ennyi, ha kérdezel, válaszolok.

Folytatom

Vészhelyzet a tengeren 1. rész

Print Friendly and PDF

A 0. részben volt egy szavazólap, és a jó válaszok száma majdnem elérte az 50%-ot! Tehát a jó válasz: szóban (rádión) Mayday szóval kérünk segítséget.

Aki azt mondta, hogy műholdas telefonon, az se beszélt zöldséget, mert ez is részben jó válasz, csak nem úgy, ahogyan ti gondoljátók (nem mobillal). A titkos gomb a terrorista támadások esetén alkalmazzuk, de ez a tulajdonosnál riaszt.

A mobil nem alkalmas a vészhelyzeti kommunikációra. Ugyanis nem része a GMDSS-nek, a szolgáltató bármikor letilthatja (nem fizetés esetén), nincs megfelelő hálózat kiépítve (a tengeren), nem függhet a használhatóság a hálózat telítettségétől (próbálj szilveszter után mobilon felhívni valakit...) nem adható vele alert, amit a mentőegység venne, a mentőegység nem tudja vele meghatározni a bajba jutott hajó helyzetét, a közeli hajók nem veszik a segélykérést,

A Panpant szót a sürgős, a Security pedig a biztonsági riasztások esetén használható.

Most legyen egy kis "történelem", vagy inkább érdekesség.

Az S.O.S. 1999. február elsejétől nem használatos, mivel ezt morzéval adták, s ez a szerkentyű a hajórádiósokkal egyetemben megszűnt. Persze ez a vészjel majd száz évig volt használatban. Egészen pontosan 1906-tól 1991-ig.

Az első sikeres mentőakció, amit rádió vészhívást követően hajtottak végre, 1891-ben volt. Ekkor természetesen nem az SOS volt használatban, hanem a CQD betűcsoportot adták vészjelként. Ez morzéul így "hangzik":

-.-. / --.- / -..

Nos, ennél sokkal egyszerűbb a következző:

... / --- / ...

A fenti, 3 pont, 3 vonás, 3 pont sokkal egyszerűbb. És - mégha lerombolok is jól hangzó történeteket, sztorikat, jólértesültséget -, a bevezetésének az egyszerűség az oka, és nem az, hogy a jelentése: Save Our Souls (mentsétek meg lelkeinket) vagy a Save Our Ship (mentsétek meg hajónkat) betűszó rövidítése lenne. Az első SOS üzenetet a Cunard társaság Slavonia gőzöse adta le 1909. június 10-án, amikor az Azori-szigeteknél zátonyra futott. Aki úgy tudta, hogy az első SOS-t a Titanic adta le, sajnos nem jól tudta.

A Mayday szót a beszéd üzemmódban alkalmazták, először 1923-ban. Ez a szó a francia "m'aider" - "segíts nekem" kifejezésből ered, és "méjdéj" az ejtése.

Ez volt a múlt.

Most nézzük a jelent.

Nincsen morze, nincsen rádióstiszt, de van GMDSS rendszer, és vannak fedélzeti tisztek, akik megszerzik az ilyen irányú képesítést. Az IMO ( International Maritime Organization - Nemzetközi Tengerész Szervezet)

Mielőtt belevágunk elmondom, hogy 1973-ban vetődött fel az IMO-nál a GMDSS rendszer elve (Global Maritime Distress and Safety System - Globális tengeri vész- és biztonsági rendszer), és 1999. február elsején vezették be.

A rendszer meghatározza a:

1. tengeri körzeteket

2. a hajóval szemben támasztott minimális kommunikációs követelményeket

3. a hajóra előírt kötelező minimális rádióberendezést

4. a folyamatos vászüzem biztosításának kötelezően előírt módszereit

5. vészhelyzeti minimális tartalék energia.

A rendszer biztosítja a hajózás biztonságát, mint a későbbiekben látni fogjátok.

Feedek
Megosztás

Címke lista

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

HTML

ingyenes webstatisztika