A Seafalcon mesél

Mindenféléről mesélek a tengerészet kapcsán. Fényképek, videók, receptek, sztorik, naplóbejegyzések, viccek... ami jön.

Paprika krémleves

Print Friendly and PDF

Majd minden recept úgy kezdődik, hogy: az úgy volt... hát ez is.
Az úgy volt, hogy olvastam 4Gyereknél a paprika krémleves receptjét. Olvastam többet is, de ezt spájzoltam el, mert nagyon vonzott a hozzávalók között a mascarpone.

Aztán az is úgy volt, hogy éppen főztem a palackozott szilvalekváromat, amikor a főzés befejeztével maradt gyönyörű parazsam (mert szabadban főztem a lekvárt), és hogy ne menjen veszendőbe az itthon levő hat darab paradicsompaprikámat meggrilleztem, majd hámozás után ment a fagyasztóba.
Aztán az is úgy volt, hogy a fagyasztó valami hiba miatt elkezdett deresedni, mint a határ, és le kellett olvasztani. A fagyasztott paprikák nem kerültek vissza, hanem a vasárnapi asztalra.
Az ügymenet rendkívül egyszerű: egy hagymát karikákra vágtam, olíva olajra dobtam, kicsit megdinszteltem. Rá a paprikapép, mert már az volt, nem kellett darabolni.
Felengedtem 8 deci vízzel, ez jóval több, mint amit 4Gyerek ír, de az 1,2 dl vizet nála keveslettem. Sóztam, és adtam hozzá fehér borsot is. Majd az egészet jól elturmixoltam a botmixerrel, utána ment bele nagyjából 15 deka mascarpone és két deci tejfel (mert tejszín nem volt itthon). Azzal is forrt, a biztonság kedvéért megint elturmixoltam, végül adtam neki egy decinyi kékfrankos rozét.
Pirítóssal tálaltam: olíva olajon megpirítottam a kenyereket, majd a megsült oldalukat megszórtam őrölt és szárított szurokfűvel és kakukkfűvel. Aki a csípőst szereti, az kapott rá apróra vágott csilit is.

Parasztbarack chutney

Print Friendly and PDF

Majdnem azt írtam címnek, hogy csatni, de az nem elég előkelő. Remélem, azt vágod, hogy ha nincs parasztbarackod, akkor nem igazán kell feladnod, használhatsz ehhez nemes őszibarackot is.
Nekünk az nincs. Viszont ennek az íze nagyon jó, nem is vágyunk másra (amikor érik), csak ne lenne olyan sok benne a biokárosult. Mert ugye permetezés nincs, bio van...
Azt mondják, hogy a jó csatni édes és erős egyszerre... és savanykás... persze ahány ház, annyi háziasszony, meg minden. Recept az van bőven, ha megguglizod, mindenfelé találhatsz és sokat. Ez legalább annyira indiai, amennyire angol, mert a britek nagyon hamar rákattantak, és a maguk számára átformálták. Így aztán sok receptet találsz, amiből hiányzik az erő, vagy csak nagyon módjával szerepel.
Ne, búsulj, az is csatni, csak más.
Akkor lássuk a medvét:
Meghámoztam és tisztítottam vagy két kiló parasztbarackot. Egy nagy fej hagymát, szedtem a kertben egy csokor mentát és egy csokor citromfüvet, előkészítettem nagyjából négy darab jalapeno paprikát (chili) és négy cseresznyepaprikát. Kimagoztam, vigyázva, hogy az ere benne maradjon. Kell majd még fél kiló cukor és egy deci balzsamecet.

A hagymát megdinszteltem, rádobtam a paprikákat, majd a barackot, hozzá jött a cukor, elkevertem, és hagytam egy kicsit rotyogni. Kis idő múltán megkapta a zöld fűszereket. nagyjából egy órát főztem, hogy a barack zöme krémesedjen, majd kapott balzsamecetet, rottyant még egyet, és kész.
Azonnal üvegekbe töltöttem és ment a dunsztba.
A maradékot megkóstoltam egy kis pirítóssal, hát kérem meg voltam magammal is, de legfőképpen a csatnival elégedve!
A dunszt után címkét kapott, és mehetett elvegyülni a többi finomság közé!


Feedek
Megosztás

Címke lista

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

HTML

ingyenes webstatisztika