A Seafalcon mesél

Mindenféléről mesélek a tengerészet kapcsán. Fényképek, videók, receptek, sztorik, naplóbejegyzések, viccek... ami jön.

Fától az asztalig, avagy a sárgabarack útja

Print Friendly and PDF
Jó régen írtam receptes bejegyzést ebbe a blogomba. Amióta rendületlenül nézem a szakácsosos, főzősösös, keressük a világ legjobb szakácsáját - mert Amerika a világ - műsorokat, azóta nem igen látom értelmét, hogy közkinccsé tegyem a kulináris próbálkozásaimat. (Egyszerűen szólva, azt hiszem, nem igazán tudok főzni.) Persze ez fog majd változni, de egyelőre alig-alig főzök.

De ezt a képsorozatot fel akartam tenni a blogomba.
Ja, hogy meglegyen a recept is, nézzük a baracklekvárom hiteles történetét, és ha ugyanezt megcsinálod, akkor ugyanez lesz a végeredmény:
Végy egy barackfát. Lehetőleg egy négy éveset, ami most hozza az első termését:


Szedd le róla az érett barackokat.

Mossad meg, magozzad ki, a szépből lekvár lesz, a hibásabbja megy a cefrébe! Remélem jövőre már lesz barackcefrém is, mert most a kevéske szilvát javítgatom a barackkal.
Így lesz 246 darab kimagozott barackod, ami 11,92 kg. (48,45528455 gr. per darab.) Tedd fel egy megfelelő méretű lábasban a tűzhelyre, és gyújtsad meg alatta a gázt.
Addig főzzed, amíg elfövi a habját. Ekkor tedd bele a cukrot, én kettő kilót adtam hozzá. Azért nem előbb, hogy ne legyen sötétbarna a lekvárom. (Nem lett)
Mérjed üvegekbe. Olyan tiszták legyenek, amilyet akarsz. Magánügy. (Én elmosás után sütőben felforrósítom.) Mehet a dunsztba.
Kész. Gyönyörködj benne.
És a maradékot kóstoltasd meg!

 

Cukkíni lecsó és savanyú görögdinnye, azaz itt a befőzés

Print Friendly and PDF

Ontja a kert a finomságokat! Most például cukkiniből van fölösen, képtelenség megenni (főleg ha töki pompos korszak ütötte fel a fejét nálunk).
Mit lehet tenni? Gyorsan jött az ötlet, lecsóba kell tenni.
Illetve cukkini lecsót kell készíteni, kevés paprikával.

Hamar megcsináltam:
Kellett hozzá másfél kiló vereshagyma, 4 deci olaj, 2,5 kiló paradicsom, 1 kiló paprika (ennyi volt csak itthon a lecsó minőségből, bár ezt a kategóriát nagyon utálom, hiszen finomat csak jó alapanyagból lehet főzni). És ment bele egy fél vájdlingnyi szeletelt cukkini (mire való, ma robotgép, ha nem arra, hogy hogy az 5 nagyobbacska cukkinit össze és fölszeletelje!
Hadd ne áruljam el, hogyan kell lecsót főzni. Forrón ment az üvegekbe, Lezárás után a befőzőautomatába is beletettem, hogy ne kelljen hozzá tartósítószer.
Ennyi.
És ilyen:


No de, kérem! Olvastam Bálint gazda honlapján, illetve hírlevelében, hogy ki ne dobjuk a görögdinnye héját, mert abból kiváló savanyúság készíthető!
Megcsináltam:
A mosott üvegekbe először tettem egy féltenyérnyi tormalevelet, két darab meggylevelet, és egy kis darab kaprot. Erre ment a szeletelt uborka, szeletelt dinnyehéj, egy almapaprika a kertből, apró hagymák sokasága. Feltöltöttem őket vízzel, majd egy nagy lábasba ürítettem - így mértem ki, mennyi víz kell hozzá. Megszórtam mustármaggal, korianderrel és borssal mindegyik üveget, majd a levet ízesítettem: adtam hozzá egy doboz stívia port, literenként másfél deci 10%-os ecetet, és egy evőkanál sót. Felöntöttem (nem tettem hozzá semmilyen tartósítót sem, mert ha befőzőautomatában dunsztoljuk, az elintézi a csírátlanítást. Magyarán fél órát ment 90 fokon, majd akkor vettem ki, ha már 30 fokra visszahűlt. Jobban nem akartam, mert akkor sokat kék várni, mire elmegy a kánikula!


Most izgatottan várom a 15 nap elteltét, amikor már kóstolható!!!

Feedek
Megosztás

Címke lista

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

HTML

ingyenes webstatisztika