Megy a haddelhadd szpr. Dr. Varga  István képviselő úrnak a Tisztelt Házban "elkövetett" felszólalása után.
Ennek kapcsán el kell mondanom egy történetet.
Volt egyszer egy kis falu.
Ott élt egy házaspár. Két gyerekre kellett volna a családfőnek keresni, de inkább a kocsmában múlatta az időt, mint afféle szeszkazán. Ám a felesége kitartott mellette. Persze volt sok szóbeszéd a faluban, hogy milyen csihi-puhi megy Gyuszi bácsiéknál, csak azt nem értették, hogy hogyan is van ez: Julika néni egy fejjel magasabb az uránál.
Egyszer Gyuszi bácsi túlontúl felöntött a garatra, Julika néni meg amúgy is ideges volt, hát nagyon mérgesen várta haza az urát.
Késő délután ért haza a férj, az asszony éppen vasalt. Gyuszi bácsi motyogott valamit a hosszú útról a téesz irodától hazáig, mire az asszonyt elöntötte az epe. Elkezdte pofozni, karmolni Gyuszi bácsit, majd megragadta a fülét, és dühében a keze ügyében levő tárggyal kezdte ütni. Az meg a tűzforró vasaló volt. Sikerült vele homlokon nyomni a férjét, de úgy, hogy tenyérnyi tüzes folt lett a homlokán. És ugye a reflex még a részegnél is működik, tehát elrántotta a tüzes vas miatt a fejét.
Megszabadult.
Csak a füle maradt a felesége markában.
Hirtelen csend lett, Julika néni dühe rémületre váltott, amikor meglátta, mit szorongat, Gyuszi bácsi kijózanodott, majd üvölteni kezdett. Szerencse, hogy délután volt, elérték még a buszt a szomszédos nagyközségbe, s irány a kórház.
Gyuszi bácsi fülét visszavarrták, a fejét bepólyálták, s hazamentek.
A falunak azt mondták, egy traktornak ment fejjel az öreg, az tépte le a fülét...