A Seafalcon mesél

Mindenféléről mesélek a tengerészet kapcsán. Fényképek, videók, receptek, sztorik, naplóbejegyzések, viccek... ami jön.

Lakodalom volt a mi utcánkban...

Print Friendly and PDF

Elképzelhető, hogy megmaradok, túléltem, bár még nem tértünk magunkhoz!
Az elmúlt egy hónapban csak annyit "tudtunk", hogy rendezvényre készülünk, de egy hete rádöbbentünk, hogy a fiunk fog nősülni!
Nem fárasztok senkit az előkészületekkel, csak annyit mondok, hogy most már tudom, honnan jön a három napig tartó lakodalom intézménye: az olyan anyáktól, mint az én feleségem is, akik olyan irdatlan mennyiségű kajával készülnek, hogy azt három napig (se) lehet elfogyasztani!
Sok volt a dolog, sok apróságra nem figyeltünk, még szerencse, hogy a készülődés utolsó napjaiban itt volt a fiam, és olykor-olykor rám szólt:
- Nyugi, apa! Nem kell idegeskedni, minden jó lesz, lesz, ahogyan lesz!
Nem fogok sok képet mutatni, mindössze tizenegyet. Pedig el lehet hinni, hogy van vagy 654.987 darab, amiből választanom kellett! Az elsőn azt mutatom meg, hogy hol volt az esküvő. A kis menyem találta ki, hogyha már Akán, akkor legyen a szigeten. Itt:

A szigetre fahíd vezet


A tulajdonos, mert ez egy magán tó, az első szóra megengedte, hogy szombat délután egy órára birtokba vegyük.
A romániai rokonoknak kibéreltünk egy házat, ott várták, hogy a násznép megérkezzen a vőlegénnyel, hogy kikérjék a menyasszonyt.

A menyasszony türelmetlenül várja a kikérőket


A násznép elénekelte J. S. Bach Parasztkantátáját:

majd a vőlegény elindult a menyasszonyért. Nem sokat kellett várni, mert ment, szinte szaladt a vőlegény, aki a menyasszonyi csokorral a kézben ment érte. A virágok a mi kertünkből való, ezt kimondottan így kérte Mihaela.

A vőlegény elindul a menyasszonyért

A násznép levonult a tópartra, a fiatalok mindenkit előre engedtek.


Majd a Nászinduló hangjaira, ahogyan ez ilyenkor nálunk dukált, besétáltak a szigetre.

Szerencsére a kiterjedt baráti körben zenélni tudók is vannak

Mivel a szigeten még nincs áram, ezért a zenét két csellista szolgáltatta.


Kimondták az igent...


Már házasok.


Itt már a gratulációkat várják


Még az akai nyugdíjas klubból is eljöttek boldogságot kívánni!


A násznép zöme a barátok közül került ki

És egy közös fotó a szülőkkel. Utána vacsora a "kultúrban". A menü: sütemények, pincepörkölt, kovászos uborka, sütemények. Azt hiszem, ha nem kellett volna kényszerből a süteményeket kitenni azonnal, akkor talán elfogyott volna az összes pörkölt, de így maradt bőven.

Utána reggelig tartó tánc, amire azért a buli kifejezés sokkal jobban illett! A fiatalok meghívóján az szerepelt: szállást a saját, magaddal hozott sátorban tudunk biztosítani.

A kert végében volt hely bőven letáborozni

 

Nos, ez azért nem teljesen jött be. Négy óra, fél öt körül olyan felhőszakadás zúdult a falura, hogy nagyon sok mindent elmosott, elég ha azt mondom, hogy  a sziget és a híd is víz alatt állt! Ezért aztán amikor fél tíz felé felébredtem, azt láttam, hogy a folyosón aludt egy fiatal, aztán kettőre a garázsban bukkantam, de az utcai szobában is több hálózsák volt a földön, valakiket takarva...

Sokat lehetne mesélni, de egy esküvő azért csak az érdekeltek számára érdekes, ezért visszafogtam magam.

Rally verseny Akán

Print Friendly and PDF

Az elmúlt hét végén (2011.09.25.) rally verseny volt a faluban. A TME (tamasimotorsport.hu) rendezte a futamot.
Már szombaton szétcincálták a kocsik üvöltése a nyugalomra vágyók (többek között az asszonykám) idegeit, de azért nem volt vészes, ki lehetett bírni.
Vasárnap reggel indultak, 6 futam volt, a mezőny két részre osztva, a faluban volt egy gyorsasági kör, majd átrobogtak, és irány Ácsteszér, a cél.
Két karambol utáni pillanatokat le tudtam videózni...
Nézd meg, és vedd figyelembe, hogy fényképezőgép videó funkciójával készült...

Magyrországi nyolcas

Print Friendly and PDF

Jó lenne tudni, kinek mi jut a címről az eszébe? De arra most nincs lelkierőm, hogy szavazó modult készítsek, és kivárjam, amíg elég sokan kattintanak...

Inkább elmondom, hogy micsoda ez a nyolcas! Kezdem ott, hogy van nekem egy barátom. Nem titok a neve, Reményik Laci, itt van a honlapja.

Nos, őt olyan szerencse érte, hogy harmincéves kora előtt végleg elvesztette a szeme világát. Ne gondold azt, hogy zöldségeket beszélek! Nem tudom, melyik könyvének a bemutatóján ő mondta így! Ugyanis amióta nem lát, kiteljesedett az élete. Azelőtt hazajött a melóból, egy üveg sör mellett leült tévézni, majd szunya, meló, és egy végtelen körforgás volt az élete.

Amióta vak, megtanult számítógépezni, írt hat könyvet, megszervezte az Ezer arc, ezer talentum klubesteket, ami évek óta tart. Egy "gyenge pillanatában fogadást kötött, hogy egy év alatt vakon kétezer kilométert túrázik. Nem sikerült ez az egy év, ugyanis 8 hónap alatt megcsinálta. Erről született egy könyv is.

És itt jön a képbe a Magyarországi Nyolcas. Ezt ő találta ki.

Elindultak Záhonyból, végig Észak Magyarországon, majd irány a dunaföldvári híd, Szigetvár, Zala, A nyugati végek, Mosonmagyaróvár, Győr, és április 16-án érkeztek Akára. Ácsteszérről jöttek, innen Súr, Bakonycsernye és Csetény volt az útvonal, ott aludtak, és utána folytatták a túrát Kádártáig. Szakaszokban gyalogolnak. Szombat reggel leutaznak oda, ahol előzőleg abbahagyták, és nekiindulnak. és így tovább. Hamarost átkelnek Földvárnál a Dunán megint, majd Délmagyarország, egészen Battonyáig, és fel Záhonyba.

Látod már a nyolcast? Ezt a túrát 2008-ban kezdték, és jövőre fejezik be. Adjon az Isten erőt, egészséget Laci, hogy végigcsináld!

Három kép Akán: Érkezik a csapat. Csak Laci vak, a többiek természetesen látók. Jobbról az első Oláh Tamás a túravezető, mögötte hátol Reményik Laci.

Vendégül láttuk a csapatot egy félórás beszélgetésre. Reményik Laci ül, a piros dzsekis hölgy előtt-mellett.

Oláh Tamás fotóalbumát itt megnézhetitek. Ebből egy kép, mert én is rajta vagyok, amint a falunk térképét mutatom:

Vendégszerepelni megyünk!

Print Friendly and PDF

Nos kérem, az előadásunk sikeres volt, mindenki jót mondott rúlunk, és mit ad isten, befutott az első meghívás is: március 4-én a kisbéri farsangi mulatságra is meghívtak, hogy adnánk elő a Rátóti asszonyok esetét.

Addig is nézzétek meg a nyugdíjas lányainkat, amint a Hello Dollyra táncolnak... (tegnap ezt véletlenül kitettem, aki már látta, nem biztos, hogy visszament megnézni a jelenetünket, mert amikor felismertem, hoyg rossz videót tettem ki, kicseréltem).

 

 

.

Szörényi Levi ebből ír majd rockoperát...

Print Friendly and PDF

Kérem szépen, az elmúlt hét végén, jelesül február 12-én, szombaton tartottuk Akán a farsangot. A kis falu apraja-nagyja részt vett benne. Délután volt a buli a gyerekeknek, este a bál a felnőtteknek. Tovább»

Örülök, mint egy gyerek!

Print Friendly and PDF

Hogy minek? Hát annak, hogy esik a hó! És hideg van! Hogy igazi tél van! Tudod, milyen régen volt részem ilyen élményben?

Csak ezt akartam mondani...

Klubtagok lettünk!

Print Friendly and PDF

Ez bizony az asszonykámra és rám vonatkozik. Ha már egyszer itt élünk, és szeretjük a vidéki életet, és a kis falut, akkor ha hívnak, menni kell. És mi szívesen mentünk, így decemberben az Akai Nyugdíjas Klub tagjai lettünk.

És ez nemcsak jogokkal (tagdíjfizetési jog...) de kötelezettségekkel is jár! Most például meg kell tanulnunk a nyugdíjasok énekét.

Hogy tudd, miről is van szó kérem, itt meghallgathatod:

 

Aka, tél, iskolabusz

Print Friendly and PDF

Reggel kinézek az ablakon, hát kérem, megint esett a hó, sőt esik! Persze a decemberi hóesés ilyenkor a szezonnak és a fazonnak is megfelel.

A házunk előtt néhány fiatalasszony didergett.

- Mit gondolnak, elviszik a szemetet? - kérdeztem, mert ami a szemem elé tárult az utcára lépve, kétségessé tette a kukáskocsi érkezését. - Bizonytalan... - jött a határozott válasz. - Nem baj, hogy elfoglaljuk itt a helyet? - kérdezte az egyik. - Miért lenne baj? - A gyerekek a buszon vannak... - mutatta az elakadt iskolabuszt.

Még az a szerencse, hogy egy traktor már szerelte a vontatóláncot, hogy kisegítse a bajbajutott sofőrt.
Megmondom őszintén, én szkeptikus voltam, de aztán... nézd meg a kis videót:
Igaz, hogy a hóesés miatt, meg az elem gyengesége miatt hamar leálltam, de megmondom az őszintét:
sikerült kihúzni a buszt, és az biztos, hogy a faluból elment. Hogy utána mi történt?
Ki tudja?

El vagyunk havazva!

Print Friendly and PDF

Gyors helyzetjelentés Akáról! Szép jó reggelt mindenkinek! Bakonyalján rendkívüli hómunkásokat felvesznek!

Vagy várjunk a délutánra, amikor állítólag elolvad? De ennyi?

Banyatanyának hozzászólás helyett

Print Friendly and PDF

Az Akai Hírmondóba írta a feleségem az álábbi kis írást:

Mit jelent Aka a tengerésznek?

(a feleség szemével)

Annyi, annyi távoli táj látványa után a hazai kirándulások közben felbukkanó falu. Járjuk az országot, parasztházakat nézünk, de nem is feltétlen a vásárlás szándékával. Vajon mi az az erő, ami kérlelhetetlenül visszahúz ide? Vannak még szép falvak, házak.

Mégis, újra és újra Aka.

Miféle mágnesként hat a korlátnál szemet, lelket gyönyörködtető dimbes-dombos, hegyes-völgyes kép, mely felemel és marasztal. Mintha sűrítve megtestesítené a tengerész számára a gyermekkorból megmaradt vágyakat. A tengeren a látóhatárig röpítette a látvány. Magam is láttam, rögzítették a fotók, a diák, a filmek. Tudom, számára már nem kellenek a messzire vezető távlatok, zord, magas hegyek lelket összezsugorító bezáró kerete sem.

Az ő számára Aka kell, a kedves táj a kis faluval. Sokféle szárazföld egyetlen ideszögező szigete. Itt a Dunántúl gyermekkorban rögzült aurája kíséri mindenütt. Az emberléptékű falu, az itteni emberek kedvességével.

Nem csoda hát, ha a férj tengerről érkező sms-ei párbajoznak a feleség itthonról válaszolóival: mAKAcsul, AKArom, AKÁrmerre, AKÁrhol... és még sorolhatnám az ilyen szógyűjteményt, gyerekeink mosolyát, a rajongásukban gyerekké lett szüleiken.

Az idilli képek mellett természetesen volt más is. A felújítás romantikája. Vételkor: jó, majd néhány cserepet kicserélünk, hát… új tető kell! Ehhez majd további hajózás. Éjszaka ébredés, kipp-kopp. Éppen a födém sártapasztása miatt nem tiszta víz jelezte a tengerész feje búbján, odakint bizony az ég van leesőben. Ilyet sokat látott a tengeren, akkor a dőlésszöggel harcolt, itthon a megmaradt födémen levő fólia kiszakadásaival. Az egész nyárból az a három hét volt zuhogó esős, amíg nem védett az új tető a régi-új cserepeivel. Mikor a csillárból is ömlött a víz, irány Budapest. Ott csak egy napig volt maradás, hiszen helyben kellett védeni a házban lévő holmikat. Ha abban az egy napban nem is esett, Mórhoz közelítve már a villámok fényei üzentek: akár éjjel háromkor lehet a ház legmagasabb fokán bokáig érő vízben söprűvel a kézben tengerészkedni.

Aztán valódi vízen, messzi tengereken gyűjteni a további házfelújításra valót.

Hazajőve a ferihegyi leszállás után is repült, de már lelke repítette a több éves autóval Akára. Örült, hogy már ez is van, az is van, tett-vett a ház körül, de itthon mindig felgyorsult az idő múlása, újra tenger, újra haza, újra tenger. Ha ment, most is megörökítette filmeken az Óperenciák szépségeit, de már nem ifjú kora lelkesedésével, mikor felfedezni akarta az egész világot. Ma már Akát akarja felfedezni az év tizenkét hónapjának pompájával. Ez év augusztus végén HAZAJÖTT. Sokat szépült a ház, kívül belül. Már nem létkérdés a pénzkeresés a messzi vizeken. A kertben lassan lehull az utolsó falevél, s a kopasz ágak között ölel a dombok karéja, a házban a fehér falak között duruzsol a cserépkályha. Kell ennél több?

Juhász Gyula szavait kicsit másítva hallgatom:

Ma nem üzennek hívó távlatok,

Ma kikötöttünk, Akán álmodok.

Feedek
Megosztás

Címke lista

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

HTML

ingyenes webstatisztika